Gerti és Prince

Az elmúlt 12 évben általunk tapasztaltak szerint a két kutyás lét nagy előnyei röviden:

Lefárasztják egymást, nem Neked kell fél napokat rohangálnod velük vad tempóban ráadásul és állandóan. Egyes vehemensebb ebzetek képesek bizonyos dolgokat is szétkapni a házon, kerítésen, kapun, faházon és egyebeken, ha unatkoznak. Ketten ez kevésbé valószínű, Azt gondolom, egy kutyának igazán egy másik kutya a teljesen megfelelő játszótárs is, nyilván egy ember nem tud úgy rohangálni és olyan mozdulatokat csinálni, mint egy másik kutya (egymás hátára ugrálni, fület és farkat tépni, beleharapni sem ).

A kutyád minden nap találkozik egy másik ebbel, nem csak emberek között él..

Hátrányok: kétszeres költségek (kétszer annyi hús, kullancscsepp, izületvédő és egyebek). Több ellopott és néha meg is csócsált dolog. Lopott cipők, papucsok, lábtörlők és egyéb tárgyak rövid időn belüli visszaszolgáltatásáért több virsli. Esetleges balhé csírájának kialakulásakor be kell avatkozz, de előfordulhat, hogy megrágják, harapják egymást.

Ha nagy a korkülönbség a két kutya között, az öregnek időnként agyára mehet a fiatalabbik (nálunk Athos-Gerti közt fél év volt, jobban le tudták egymás energiaszintjét nullázni, mint a jelenlegi Gerti-Prince páros, ahol Gerti 12 lesz , Prince 2 múlt és az öreglánynak, azt hiszem, néha az összes hócipője tele van azzal, hogy egy fiatal „gyógyegér” a fején ugrál és nem hagyja békén, mikor ő pihenne, de lerendezi a fiatalúrral).

Egyébként a Gerti szentül meg van győződve szerintem, hogy a Prince az ő kiskutyája, mikor először megnéztük Prince-t Beánál, jött a Gerti is, de a fiatalúr még nem volt elhozható, pici volt, ott kellett még hagyni, Gerti a kapuból ment vissza megnézni, Bea hova tette a „kiskutyáját”, miért nem hozzuk el.

Hagyta is szépen a fejére nőni a füstös képű fiatalembert babakutyaként, majd egy idő után rájött, hogy sok a kiscsávó neki időnként, akkor kezdte fegyelmezni.

Mára elég egy morgás, vagy egy jól célzott mancsos pofon a fiúnak és Gerti lerendezi.

Sz. Kriszta