A kulcs

 A mátyásföldi reptér nagyon klassz hely. Szép,  nagy terület sétához és nyomozáshoz is. Történt egyszer, hogy a barátnőm a séta befejeztével visszaérkezve az autóhoz kinyitotta azt, majd gondolt egy nagyot, s újra fogócskázni, labdázni kezdett a kutyájával.

Most már igazán elfáradva beültek az autóba, de láss csodát, nincs meg a kulccsomó!

Lázas keresésbe kezdett előbb a zsebeiben, majd az autóban, később az autó körül, de a kulcs nem került elő. Sok remény nem volt.

A gaz magasra nőtt, s mindezt még hó is takarta. Ott állt a hóban, néhány hektár közepén egy kutyával és egy nyitott autóval.

Mentő ötlete támadt. Felhívott telefonon, én elmentem a lakásukba, ahol a férjet szerencsére otthon találtam, s a tőle kapott pótkulccsal kimentettem őket szorult helyzetükből.

Most már csak a másik, általam kitalált feladat izgatott.

Mire jó nyomozást tanítani a kutyának, ha a való életben nem vesszük hasznát?

Másnap ismét kimentem Cleopatrával a terepre. S láss csodát! A kutya egyszercsak lefeküdt, jelezve, megtalálta a keresett tárgyat. S valóban, az előző nap elveszett kulccsomót kapartam ki a hóból. Barátnőm nem akart hinni a szemének, mikor a csengetésre kijött, s én álltam a kapuban – kezemben a kulccsomójával.

Szép feladat, tudom ajánlani másnak is. De fogadjanak meg egy jó tanácsot! Jól láthatóan jelöljék meg a helyet, hátha elsőre mégsem sikerül.