Néró okleveles kutya lett

Kedve Bea,

beszéltél Zsuzsával telefonon, így hát tudod a legfrissebb híreket. Néró 8 és fél hónapos és okleveles kutya lett. Azért nem írtam korábban, mert meg akartam várni Néró vizsgáját, videót, fényképeket is ígértek erről nekünk. Aztán mi is kaptunk most egy kamerát kölcsön a 25. házassági évfordulónk megörökítésére, de elsőként természetesen Nérót vettük fel vele, ahogy kibelezett Shell benzinkutas ajándék labdáját a kilyukasztás után tovább amortizálja. Mivel mindíg macerás volt a képek átküldése, kiírom CD-re és postán elküldöm.
Hát, ez a kutya egy csoda. Ha már mint fennt, megemlítettem elmúlt 25 évünket, Néró olyat tud, amit én ez idő alatt nem tudtam elérni b. nejemnél. Olyan rosszat nem tehet, hogy néhány másodperces rosszallás után Zsuzsa ne simogatná meg a buksiját. Megrágott már négy rendszámtáblát az udvaron álló járművekről, felaprította a hátsó kert műanyag kerítését, kiásta a frissen elültetett virágokat. Neki ez el van nézve, bezzeg ha én megiszom egy sört, rögtön a nyakamba szakad az összes családi átok :)) Nekem már hajam sincs, viszont a Néró minden nap frissen van fésülve…
Adom a paramétereket: a marmagassága 62-63 cm, a súlya frissen mérve 45 kg. Vedlik a szentem egy kicsit, ezért szemre most kevesebbnek tünik, mint egy hónapja, de ez csak optikai csalódás. Megvártuk a vizsgát, a kutyadoki szabadságát, jövő héten kap új kullancscseppeket, szurit meg féreghajtót.
Vége az iskolának ( egyenlőre ), aminek mi nagyon örülünk. Az iskolai napokon reggel nem mehettünk el sétálni és ez már nagyon hiányzott mindkettőnknek. Néró most tényleg olyan, mint egy gyerek, élvezi a szünidőt. Sétáink során más kutyásokkal is találkozunk, akik nem győznek álmélkodni neveletlen kutyáik mellett, hogy Néró milyen jól kezelhető, irányítható. Ilyenkor azért hízik az ember mája…
Jó volt az óvoda és az iskola is. Szocializálódott, tudja kezelni az idegen kutyákat és az embereket is, békében sétáltatható, kiválóan irányítható lett bármilyen környezetben. Kora miatt néha még elkalandozik a figyelme, de ez természetes. Meg kellett szoknia a rendszeres autózást az oktatás miatt, ez is remekül sikerült, Zsuzsa az utóbbi időben már egyedül vitte őt az órákra. Ami külön öröm: az udvarról az autókkal, motorokkal való kiállás ma már gyerekjáték. Korábban nagyon féltünk, hogy esetleg kiszaladhat az útra, két emberes volt a kiállás, de most már fegyelmezetten ülve/fekve viseli, különösebb ráhatás nélkül is biztonsággal közlekedhetünk úgy, hogy Néró is egyben maradjon.
Gondolkodunk a további oktatáson is, de ezt csak őszre tervezzük, Néró és Zsuzsa is kicsit elfáradt a folyamatos terhelés miatt. Én ebben sajnos a munkám miatt nem tudok részt venni, korábban is úgy történt, hogy a Zsuzsa átadta nekem az információkat és én ennek megfelelően kezeltem Nérót.
Ami számunkra meglepetés: Döme kutyánkat ebben a korban a harmadik szomszédból kellett visszahozni, annyi kerítésen rágta át magát. Néró őseire Te is azt mondtad, hogy szabadulóművészek. Néró viszont – a hátsó kert kivételével – semmilyen idegen helyre nem akar kimenni, békében elvan a saját területén, nem rágja a kerítéseket és meg sem próbálja átugrani őket. Korához illő lázadása kimerül abban, hogy póráz nélkül, idegen területen néha 2-3 behívásra érkezik csak meg, ilyenkor ha megunom, elmegyek más irányba, ekkor kétségbeesetten magától vágtában rohan utánam. Szerintem jól érzi magát velünk és nálunk, ezért esze ágában sincs másfelé keresni az élményeket. Négyen, – ha jönnek a fiúk berátnői – hatan szeretgetjük, játszunk vele, miért is menne a szomszédba ?
De azért nagyon kölyök még: a reggeli séta után hosszú punnyadás következik, a hajnali ébredést viszont garázdálkodás követi: jelenleg nem működik a kapunk távirányítója, mert a mester mintegy 1,5 m vezetéket kiiktatott a rendszerből. Most várom a villanyszerelő barátomat…
A szokásai, meg ahogy alakulnak: korábban írtam, hogy fekve várja a gazda közeledését, minden ízében örömködve. De az is ennek az átoknak a szokása, hogy örömében köröz körülöttünk: 8-10 kört is megtesz egy laza reggeli találkozás után. Ha sétálni megyünk, kivárok néhány kört, csak ezután tudom rátenni a nyakörvet. A sétának meg annyira örül, hogy a pórázt a szájában viszi a kapuig. Ez az oktatók szerint tilos, de a kapu után abba is hagyja. Aztán: olyan csiklandós, hogy még. Az oldalát meg sem lehet simogatni, mert rögtön kapar a hátsó lábaival. Ehhez képest rögtön az oldalára fekszik, ha úgy érzi, hogy simogatni fogják.
Amúgy Zsuzsával most voltunk Cegléden, június 11-12-én, a fürdőben ( nagyon klassz ), de mivel ez egy ad hoc hétvége volt, nem akartunk zavarni, ráadásul motorral mentünk, így hát Néró sem volt velünk. Augusztus végéig tele a naptár, de egy kellemes szeptemberi hétvégén szívesen megmutatnánk Nérót Bea anyunak.
Isten ez a Néró: nem elég, hogy gyönyörű, ráadásul olyan okos, mint Einstein. És a gazdái egyáltalán nem elfogultak :))