Úgy beszélsz a kutyáidról, mintha emberek volnának…

Kérdező: Úgy beszélsz a kutyáidról, mintha emberek lennének

Bea: Igen, egyébként igen.

Ezek a kutyák rendkívül mély érzésűek, intelligens, gondolkodó, ragaszkodó lények. Nehogy azt hidd, hogy csak úgy vannak a világban: tiszta, világos gondolataik vannak, képesek önálló döntéseket hozni, sokszor intelligensebbek, mint néhány ember 🙂 Akkor miért is ne beszélnék  róluk úgy?

Tulajdonképpen a szüléseket is pont úgy kezelem, mintha egy kórházi szülészeten lennénk, ezért is vannak ők másképp, s szerintem ettől lesznek az én kölykeim is mások. Csak nézd meg  őket: jönnek utánam, bújnak hozzám, még milyen picik és máris tudják, ki vagyok, s azt is, hogy ti kik vagytok…

De tényleg, hát volt olyan –  hát pont itt is van a nagyságos asszony – mutatott Bea az épp előttünk elszaladó Zulejkára-, hogy a Zulejka és a Leona egyszerre voltak terhesek , s sejteni is lehetett, hogy akár pár óra eltéréssel is, de egyszerre fog mindkettő szülni. Mindkettő a hálószobában az ágyamon tespedett  és TV-nézés közben  ham and eggs-et zabáltak tányérból az ágyban, meg tavaszi húslevest:)  Tudod, mint a kismamák, akik  szülés előtt a legfinomabb kaját kapják:)

Olyan felszolgálást kaptak, hogy na, tudod, mivel ők a kismamák , utolsó idősek, szülés előtt vannak, hát úgy is kell bánni velük, olyan helyet is kell biztosítani nekik, s egyék a legfinomabbat, amit csak óhajtanak:)

Kérdező: De honnan tudod, hogy mit szeretnének, mit kívánnak, mit ennének?

Bea: Fogalmam sincs, nem tudom megmagyarázni, csak tudom.

Kérdező: Amikor megszületnek kiskutyák van-e olyan, hogy konkrét gondolatod, vagy érzéseid, megérzéseid vannak egy-egy kiskutyával kapcsolatosan?

Bea: Van , hogyne, persze, hogy van. Van, amikor a születés pillanatában, amikor bontom le a burkot,  akkor már tudom, hogy na, ő biztos, hogy az enyém. Volt ilyen, nem egy ilyen volt.

Kérdező: Honnan?

Bea: Nem tudom megmagyarázni, nincs rá meghatározó jellemző, hogy milyen alapon történik, de igen, történik ilyen.

Kérdező: És azokat meg is tartod?

Bea: Igen, és azokat meg is tartom, nincs az az atyaúristen, hogy azt bárki is elvigye innen,  azokhoz erősen ragaszkodom, az olyanokat nem adom oda senkinek. Soha. Maradnak velem. Itt. A Falkánál…

Folyt. köv.